A Kövem


A Kövem
A szív alakú kő, mely semmi értékkel nem bír, mely nem különleges kristály, nem gyógyító erővel rendelkező kő... Mégis sokat jelent Nekem!
Őt láthattátok már néhány kártyahúzás során.
Egy szív alakú, egyszerű, útszéli kő.
Tenyeremben épp elfér.
Barangolásaim során szólított, hívott. Nem volt szép. Nem volt benne semmi különleges. Por és piszok borította, nekem mégis megakadt rajta a szemem.
Hazavittem hát e kincset, megmostam, energetikailag megtisztítottam, és fel is töltöttem!
Költözéseim során hozzá méltatlan módon egy doboz mélyén várta sorsának jobbra fordulását.
Nemrég megtaláltam, és szívem nagyot dobbant. Azt hittem, elveszett...
Újra megtisztítottam és feltöltöttem, azóta a lakás dísze lett. 
Valahányszor elmegyek mellette és ránézek, eszembe jut, mennyi mindent éltem át, mennyi seb keletkezett a szívemen, ott az a nagyobb vágás is!
Tele apró lyukakkal, mélyedésekkel. Mégis, amikor ránézek, nekem tökéletes! Benne van minden szép emlék is, még akkor is, ha ilyen kevés adatott meg. A hegek mellett ott vannak a remények, a vágyak és szép emlékek is.

Mindenki elment a kő mellett, csak engem fogott meg. Én láttam benne a csodát. Láttam benne a szépséget. És láttam benne valamit, ami Én vagyok.

Mindenkinek kell legyen valahol egy saját kő, ami kicsit ő, ami csak neki jelent valamit.

Nekem Ő az!

Nekem Ő a Hálakövem. Nekem Ő az, aki sokat jelent. Nekem Ő az, aki sokat mesél Magamról! A múltamról, a jelenemről és a jövőmről.

Mindenkinek kell egy saját Kő, ami egy kicsit Ő. Ami csak neki mesél. Ami csak ő hozzá szól, neki beszél...

Faragó Éva - Suttogó Angyal